-
mementum@asklepios-med.eu

vörös-bor kivonat

A szőlő erjesztésével készült és fő össze-tételét tekintve nagyjából 85% vízből, 12% etil-alkoholból, továbbá kevés borkő-, alma- és egyéb savakból álló bor még különféle cukrokat és szénhidrátokat, kevésbé gyakori alkohol-vegyületeket, aromás aldehideket, ketonokat, fenolokat, enzimeket, festék- és ásványi anyagokat, számos vitamint, valamint több beazonosításra váró alkotó-elemeket is tartalmaz. Konkrét mennyiségük egyelőre nem ismert, de egyes becslések 800-1000 közötti értkére teszik a borban levő különböző szerves molekulák számát, melyből eddig csupán közel 300-at sikerült pontosan meghatározni. Ezek legtöbbje a bor illat- és zamat-anyagának komplexitásához járul hozzá, de egyes betegségek megelőzésében és a szervezetünk megóvásában is fontos szerepet játszanak. Valóban, eme nemes italnak a gyógyító hatása évezredek óta ismert, és a legújabb régészeti bizonyítékok szerint már i.e. 3150-ben is orvosi célokra használták1. Hippokratész i.e. 450 körül egyes borokat láz-csillapító, seb-fertőtlenítő, víz-hajtó és táplálék-kiegészítő szerként tartott számon.

A borban található alkohol és a különféle savak az emberre is ártalmas kórokozók többségét elölik. Ebből a tulajdonságából adódóan a XVIII. századig biztonságosabb italnak tartották az akkoriban rendelkezésre álló víznél. A normál étrend részeként helyre-állítja a táplálkozási egyensúlyt, valamint energiát, ásványi anyagokat és vitaminokat biztosít a szervezet számára. Egyes össze-tevői továbbá segítik az emésztést és növelik az étvágyat. Enyhe nyugtató hatásának köszönhetően stressz-oldó és feszültség-csökkentő is egyben. Euforikus tulajdonságai a betegségekből való lábadozás során és az idősek körében kifejezettek lehetnek. A XX. század fordulójáig a bor fontos szerepet töltött be az orvoslásban: a legnemesebb nedűk, mint pl. a Tokaji aszú, hosszú időn keresztül még a hazai gyógyszer-könyvekben is szerepelt2,3.

Más alkoholos italokhoz hasonlóan a bor annak etanol tartalma miatt pszichotróp szerként is ismert. A hatás az elfogyasztott mennyiségtől és az egyén anyag-cseréjétől függően tág határok között változhat. A biztonságos küszöböt nagyon könnyű átlépni, amelyen túl a vér-alkohol szint további emelkedésével a toxikus vonások felerősödnek. A részegesség elterjedésével – különféle erkölcsi, vallási és köz-egészségügyi megfontolások alapján – a XX. század első felében több országban is szesz-tilalmat vezettek be. Az akkoriban kizárólag károsnak tartott bor jótékony hatásai ezt követően csak egy 1991-ben megjelent televíziós hír-magazinban közzé-tett, francia-paradoxon néven elhíresült jelenség okán kerültek ismét az érdeklődés közép-pontjába. Az ellent-mondás abból áll, hogy bár Francia-országban, főleg annak déli területein jellemzően magas a sajt, vaj, tojás, hús, belsőség és egyéb zsíros, koleszterin-gazdag ételek fogyasztásának az aránya, mely a szív-betegségek előfordulását növeli, más nemzetekhez képest itt mégis sokkal kevesebb a kardio-vaszkuláris események száma. Erre a furcsa megfigyelésre a rendszeres vörös-bor fogyasztás lehet a magyarázat4,5, azonban az alkohol szív-barát tulajdonságai még nem teljesen ismeretesek.

A vörös-bor egyedül-álló szív-védő hatása feltehetőleg a benne található gazdag fenol-tartalomnak köszönhető. A szerves vegyületek ezen csoportjának több száz tagja közül a poli-fenolok, flavonoidok, kvercetin és főleg a rezveratrol kapott kiemelt figyelmet, melyek meghatározzák a bor színét, illatát és zamatát. Ezek a biológiailag aktív anyagok továbbá anti-oxidáns hatással is bírnak, a szervezetben található nagy-sűrűségű lipo-proteinek (HDL vagy “védő/jó” koleszterin) mennyiségét növelik, megakadályozzák a vérlemezkék kicsapódását, mely által az erek falát megóvják és megelőzik az artériák károsodását. Mint ahogy azonban nem létezik egyetlen bor-szagú molekula sem, úgy ezek az egészségre nézve jótékony hatások szintén az alkotó-elemek összességének az eredményeként alakulnak ki.

A számtalan fenol-származék mennyei keverékéből álló vörös-bor más alkoholos italokhoz képest több szív-barát tulajdonságokkal rendelkezik, melynek az egyik legfontosabb eleme a mértékletesség. Kis mennyiségben (napi 1-2 egységet) fogyasztva csökkenti a kardio-vaszkuláris rendellenességek (pl. érelmeszesedés, koronária-betegségek, stb), az agyi ér-katasztrófa/szél-ütés, a cukor-betegség, a metabolikus szindróma, a rák és a korai halálozás rizikóját. Hosszú távon át történő nagyobb mértékű használata azonban megannyi súlyos egészségügyi problémához vezethet, mint pl. függőséghez, mentális zavarokhoz és máj-elégtelenséghez, valamint növeli a szív- és ér-rendszeri események, a magas-vérnyomás, a pitvar-fibrilláció, az agyi infarktus, és a rák előfordulásának az esélyét6.

A szőlő és a bor nemcsak a szívroham és a rák természetes ellen-szereként ismert, de a gondolkodás idős-kori fenn-tartását is elősegíti, valamint lassítja az öregek kognitív hanyatlását. Az optimális agy-működés egyik alap-pillére az egészséges vér-átáramlás. Az artériák megőrzése és a szív-funkciók támogatása7 mellett a fenol-tartalom közvetlen anti-oxidáns és gyulladás-csökkentő hatásával együtt a vörös-bor ideálisan támogatja az agyi vér-keringést, és védi meg a neuronokat a külső káros behatásokkal szemben8 . Ezen felül az alkohol az acetil-kolin nevezetű ideg-átvivő anyag felszabadulását is serkenti, mely kulcs-fontosságú szerepet tölt be a memória-folyamatokban9,10 . Mindezek tükrében egyre több a bizonyíték arra, hogy a kognitív funkciókra kifejtett kedvező tulajdonságain túl a mértékletes vörös-bor fogyasztás az Alzheimer-kór és más demencia-formák kialakulásának kockázatát is csökkenti11-19, stb.

Bár az egyik legrégebb idők óta használt gyógyszerként tarthatjuk számom, a bor mégsem csoda-szer, és nem is mindenkinek ajánlott. Egyes esetekben továbbá, mint például vezetéskor, kifejezetten tiltottnak minősül. Bizonyos vény-nélküli és receptre írható patika-szerekkel inter-akcióba léphet: többek között ilyenek az egyes anti-depresszánsok, a vér-lágyítók, vagy a vérnyomás-csökkentők, melyek együtt-alkalmazásakor káros mellék-hatások alakulhatnak ki. Számos kórképben, úgymint a gyulladásos bél-betegségekben, gyomor-fekély során, máj-elváltozásokban és hasnyál-mirigy zavarokban szintén ellen-javallt. Ezzel szemben az általunk használt vörös-bor kivonat a gyógyszer-kölcsönhatások, a nem kívánt reakciók, valamint a túlzott alkohol-fogyasztás rizikója nélkül ugyanolyan egészségre gyakorolt jótékony tulajdonságokkal bír, mint maga a szőlő-tő folyékony terméke, és így a az absztinensek számára is ajánlott.

  1. McGovern PE, Mirzoian A, Hall GR. Ancient Egyptian herbal wines. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 2009; 106(18): 7361-7366.
  2. Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica), IV. kiadás/editio IV. 1934; pp: 349-351. Magyar királyi állami nyomda, Budapest.
  3. A Magyarországon forgalombahozatalra engedélyezett, törzskönyvezett gyógyszerkészítmények IV. hivatalos jegyzéke. Országos Gyógyszerész Egyesület. 1947; p: 497. Magyar állami nyomda, Budapest.
  4. Renaud S, de Lorgeril M. Wine, alcohol, platelets, and the French paradox for coronary heart disease. Lancet 1992; 339(8808): 1523-1526.
  5. Constant J. Alcohol, ischemic heart disease, and the French paradox. Clin. Cardiol. 1997; 20(5): 420-424.
  6. O’Keefe JH, Bhatti SK, Bajwa A, DiNicolantonio JJ, Lavie CJ. Alcohol and cardiovascular health: the dose makes the poison or the remedy. Mayo Clin. Proc. 2014; 89(3): 382-393.
  7. Sung MM, Dyck JR. Therapeutic potential of resveratrol in heart failure. Ann. NY Acad. Sci. 2015; 1348(1): 32-45.
  8. Collins MA, Neafsey EJ, Mukamal KJ, Gray MO, Parks DA, Das DK, Korthuis RJ. Alcohol in moderation, cardioprotection, and neuroprotection: epidemiological considerations and mechanistic studies. Alcohol Clin. Exp. Res. 2009; 33(2): 206-219.
  9. Henn C, Löffelholz K, Klein J. Stimulatory and inhibitory effects of ethanol on hippocampal acetylcholine release. Naunyn-Schmiedeberg’s Arch. Pharmacol. 1998; 357(6): 640-647.
  10. Larsson A, Engel JA. Neurochemical and behavioral studies on ethanol and nicotine interactions. Neurosci. Biobehav. Rev. 2004; 27(8): 713-720.
  11. Solfrizzi V, Frisardi V, Seripa D, Logroscino G, Imbimbo BP, D’Onofrio G, Addante F, Sancarlo D, Cascavilla L, Pilotto A, Panza F. Mediterranean diet in predementia and dementia syndromes. Curr. Alzheimer Res. 2011; 8(5): 520-542.
  12. Panza F, Frisardi V, Seripa D, Logroscino G, Santamato A, Imbimbo BP, Scafato E, Pilotto A, Solfrizzi V. Alcohol consumption in mild cognitive impairment and dementia: harmful or neuroprotective? Int. J. Geriatr. Psychiatry 2012; 27(12): 1218-1238.
  13. Granzotto A, Zatta P. Resveratrol and Alzheimer’s disease: message in a bottle on red wine and cognition. Front. Aging Neurosci. 2014; 6: 95.
  14. Corona G, Vauzour D, Hercelin J, Williams CM, Spencer JP. Phenolic acid intake, delivered via moderate champagne wine consumption, improves spatial working memory via the modulation of hippocampal and cortical protein expression/activation. Antioxid. Redox Signal. 2013; 19(14): 1676-1689.
  15. Russo A, Palumbo M, Aliano C, Lempereur L, Scoto G, Renis M. Red wine micronutrients as protective agents in Alzheimer-like induced insult. Life Sci. 2003; 72(21): 2369-2379.
  16. Howes MJ, Simmonds MS. The role of phytochemicals as micronutrients in health and disease. Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care 2014; 17(6): 558-566.
  17. Stefani M, Rigacci S. Beneficial properties of natural phenols: highlight on protection against pathological conditions associated with amyloid aggregation. Biofactors 2014; 40(5): 482-493.
  18. Pasinetti GM. Novel role of red wine-derived polyphenols in the prevention of Alzheimer’s disease dementia and brain pathology: experimental approaches and clinical implications. Planta Med. 2012; 78(15): 1614-1619.
  19. Braidy N, Jugder BE, Poljak A, Jayasena T, Mansour H, Nabavi SM, Sachdev P, Grant R. Resveratrol as a potential therapeutic candidate for the treatment and management of Alzheimer’s disease. Curr. Top. Med. Chem. 2016; 16(17): 1951-1960.