Nemcsak a szívünkhöz, de még az agyunkhoz is sokszor a hasunkon át vezet az út. Amit nagyon szeretnénk, arra fenjük a fogunkat, vagy akár éghet is a belünk érte. Amikor nagyon jó a kedvünk, akkor a hasunkat fogjuk a nevetéskor, a mérges embert viszont elönti az epe. A vissza-taszító dolgokhoz jó gyomor kell, amiből elegünk van, azzal pedig torkig vagyunk. Azt is tudjuk, hogy az üres has nem jó tanács-adó. Az emésztő- és az ideg-rendszer közti sok-rétű kapcsolat azonban nem csak metaforikus, hiszen ezen szólások és népi megfigyelések mögött egy rejtett neuron-hálózat bújik meg. A közel 9 méter hosszú táp-csatornánk falában több millió ideg-sejt található, melyek működése olyan összetett, hogy egyes tudósok szerint ez a “második agyunk”: valóban, a hivatalos néven enterális (vagy magyarul bél) ideg-rendszerként ismert szervünk alkotja testünk második legnagyobb neuronális központját, mely önállóan is képes irányítani az egész hasunkat. Bár autonóm működésű, mégis a fejünkkel különböző kémiai átvivő-anyagok, hormonok és ideg-rostok közvetítése által folyamatos kapcsolatban áll. Ezen az ún. bél-agy tengelyen keresztül mindkét irányban fontos információk áramlanak: tápláltságunktól függően éhség vagy teltség-érzetünk lehet, stressztől gyomor-ideget kaphatunk, avagy éppen egy vírusos gasztro-enteritisztől émelyeghet az egész testünk1,2. Aki egy nyilvános fellépés vagy orvosi vizsgálat előtt már érzett gyomor-görcsöt, az átélte a kettős ideg-rendszer hatásait. Azonban ha a “két agyunk” nem működik együtt, akkor teljes kavarodás van a fejünkben és fejetlenség a pocakunkban: szék-rekedéstől a hányingeren át a hasmenésig bármi elő-fordulhat.
Bár a koponyánkban levővel ellenben ez a hasunkban helyet foglaló “második agyunk” nem képes szimfonikus és kamara-zenei műveket komponálni, értekezéseket írni, vagy akár egy másodfokú egyenletet megoldani, a táp-csatornánk működésében mégis kiemelkedő szerepet játszik. Az emésztő-rendszer az egyetlen szervünk, melynek “saját agya” van, ráadásul a beleinkben található ideg-hálózat nagysága meghaladja a gerinc-velőnkben levő neuronok számát. Ez egy túlságosan bonyolult rendszer pusztán csak a salak-anyagok kiürítéséhez, ezért feltételezések szerint a bél-idegsejtek ennél fontosabb feladata a bennünk élő több milliárd bél-baktériummal való kommunikáció fenntartása.
Míg a mikróbák döntő többsége különféle betegségeket okozhat, mégis néhányuk testünk szerves részét alkotja: a beleinkben, bőrünkön és egyéb helyeken élő baktériumok száma 10-szer annyi, mint a saját emberi sejtjeink mennyisége, és súlyuk elérheti a 3kg-ot. Szerepüket azonban még csak most kezdjük megismerni.
Ezek a mikro-organizmusok egy bonyolult, de kiegyensúlyozott élet-közösséget alkotnak a szervezetünkben. Kedvező hatásuk során vitaminokat termelnek a számunkra, segítenek a táplálék lebontásában, részt vesznek az anyag-cserénkben, sőt még testünk védekező-mechanizmusaira és az immun-rendszerünk fejlődésére is pozitív hatással vannak. Egyes gyógyszerek és betegségek, a túlzott stressz, az öregedés, a rossz étrendi szokások (pl. mértéktelen cukor-bevitel vagy tartósított kész-ételek rendszeres fogyasztása) és egyéb élet-módbeli hatások megváltoztathatják a bél-flóra harmonikus össze-tételét. Ezen diszbiózis (vagy diszbakteriózis) néven is ismert állapot során a táp-csatornában elszaporodhatnak a kevésbé barátságos mikróbák, gombák és paraziták, kiszorítván a jótékony baktériumokat, melyek jelen-léte vagy éppen hiánya különféle kór-képekhez, mint pl. az elhízáshoz vagy gyulladásos bél-betegségekhez köthető.
Az emésztő-rendszerünkben élő számos mikro-organizmus közül a Lactobacillus és a Bifidobacterium bizonyítottan segít helyre-állítani a bél-flóra egyensúlyát. Ezeket a pro-biotikum néven is ismert hasznos baktériumokat régóta használják az elhúzódó anti-biotikus kezelések, a kemo-terápiák és a trópusi területekre történő látogatás (ún. utazók hasmenése) következtében kialakuló diszbiózis gyógyítására. Mindezeken túl bizonyos baktériumok számos bio-aktív molekulát is termelnek, melyek közül néhány teljesen megegyezik az ideg-sejtek közötti kommunikáció során használt egyes közvetítő-anyagokkal. A neuronok ingerület-átvivő szereinek jelentős része – mint pl. a hangulat-zavarral is össze-függésbe hozható szerotonin túlnyomó mennyisége, avagy a Parkinson-kórban központi szerepet játszó dopamin fele – meglepő módon valójában a bélben található, ahol azok az étvágyat, a teltség-érzetet és az emésztést szabályozzák, de kulcs-fontosságú szerepet játszanak egyes bél-betegségekben is, melyek viszont nagy százalékban társulnak depresszióval és szorongással3.
Az agyban ugyanezek a kémiai vegyületek határozzák meg az érzelmeinket, a hangulatunkat, a stressz-választ és a viselkedésünket, valamint sok más funkció mellett irányítják a tanulási és a memória-folyamatokat is. Mivel egyes bél-baktériumok a különféle neuro-transzmitterek és egyéb pszicho-aktív vegyületek elő-állítása révén szabályozhatják az ideg-rendszer működését, ezért ezek a “pszicho-biotikumok” – mint az agyat potenciálisan pozitív módon befolyásoló speciális pro-biotikumok – a mindennapi pszichiátriai gyakorlatban is kezdenek megjelenni. Széles körű alkalmazásuk bizonyítására számos kutatás folyik. Különféle agyi vizsgálati módszerek és pszichológiai tesztek a pszicho-biotikumok finom, mégis észlelhető hatásairól számolnak be egészséges egyénekben, de pozitív hatással vannak a szorongásra, a depresszióra és a krónikus fáradtság-szindrómára, valamint jótékonynak bizonyulnak az autizmus, a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór és a demencia tekintetében is4-8. Ezek a baktériumok nemcsak támogatják a kognitív funkciókat, de egyes tanulmányok még az Alzheimer-kórban történő profilaktikus alkalmazásukat is ajánlják9-10.
A pszicho-biotikumok a demens személyek viselkedését is kedvezően befolyásolják. A székrekedés a mozgás-szegény életet élők között gyakran figyelhető meg, és az idősek nagy részét érinti. Az Alzheimer-kórban szenvedő személyek a betegség előre-haladtával egyre nehezebben tudják problémáikat kifejezni. Sok esetben egyszerű tüneteket sem képesek jelezni, ezért akár egy hétköznapi szorulás által okozott kellemetlenség vagy fájdalom is nyugtalansághoz, izgatottsághoz vezethet, valamint a zavartságuk rosszabbodásával járhat11-12. Mivel a pro-biotikumok megkönnyítik a széklet-ürítéseket, ezért alkalmazásukkal a viselkedési zavarok javulása is várható demenciában pusztán azáltal, hogy enyhítik a szorulásos tüneteket és különféle neuro-transzmittereket juttatnak a szervezetünkbe.
A Lactobacillus és a Bifidobacterium harmonikus keverékét tartalmazó MEMENTUM a pro- és pszicho-biotikumok tengernyi előnyös tulajdonságait nyújtja az Ön elméje, emésztő-rendszere és egész teste számára.
