Személyiségünk kognitív struktúrája az egyik legmagasabb agyi tevékenységeket, mint pl. a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és az emlékezés folyamatait foglalja magában. Ahogy ezek a normális funkciók önmagukban is igen összetettek, úgy a különféle kognitív károsodások – legyenek azok enyhék vagy súlyosak, átmenetiek vagy tartósak – szintén bonyolult módon alakulnak ki. A memóriazavarok legrettegettebb formája, a demencia egy lassan, de folyamatosan romló neuro-degeneratív megbetegedés. A széles körben elfogadott kezelési módok azonban sajnos csak kevés segítséget tudnak nyújtani, és a tudomány jelenlegi állása szerint egyelőre nem léteznek olyan eljárások, melyekkel lassítható vagy éppen megállítható lenne ennek a pusztító állapotnak a progressziója. A kórfolyamat legfőbb ismert molekuláris elemeit célzó gyógyszerek a legjobb esetben is csak csekély, sokszor azonban semmilyen klinikai hasznot nem jelentenek az érintett személy vagy annak környezete részére.

Egyre több érv szól amellett, hogy a kognitív rendellenességek kialakulása számos okra vezethető vissza. Ezek között találhatók a kóros fehérjelerakódások, gyulladásos elváltozások, idegsejtek közti jelátviteli rendszerek zavarai, a kalcium és a különféle nehézfémek egyensúlyának eltolódásai, melyek rendkívül szövevényes módon egymás káros hatásait kiegészítve és erősítve egy önműködő kaszkádot alkotva vezérlik a betegség előrehaladását. A komplex patho-mechanizmusok tükrében nem meglepő, hogy a jelenleg forgalomban levő – de csak egyetlen vagy alig néhány célponttal rendelkező – gyógyszerek általában hatástalanok az ilyen igen összetett kórfolyamatok ellen. Kombinált kezelések vagy többtámadású orvosságok hatékonyabbak lehetnének a soktényezős betegségekben1,2.

A különféle életmódbeli változásokról – úgymint az egészségesebb étrendről és a testmozgásról – ismert, hogy enyhítik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás, a szív- és érrendszeri zavarok, valamint egyéb krónikus rendellenességek tüneteit. A mai ismereteink szerint ugyan nem létezik csodaszer a demencia kezelésére, a helyes táplálkozásnak az Alzheimer-kórra kifejtett jótékony hatásával kapcsolatos tudományos bizonyítékok folyamatosan bővülnek. Bár a legtöbb tanulmány szerint az egyes vitaminok vagy táplálékkiegészítők önmagukban történő alkalmazása legfeljebb csak minimális terápiás előnyt nyújt, azonban ezek megfelelő kombinációjával a kognitív folyamatok és viselkedési zavarok javulása igazolható a demencia ezen formájában3,4. Mindezek ismeretében a kapszula az alábbi ható-anyagokból épül fel:

  1. Whitehouse PJ, George DR. Is there Alzheimer’s disease? J. Alzheimers Dis. 2015; http://j-alz.com/editors-blog/posts/is-there-alzheimers-disease
  2. Pistollato F, Ohayon EL, Lam A, Langley GR, Novak TJ, Pamies D, Perry G, Trushina E, Williams RS, Roher AE, Hartung T, Harnad S, Barnard N, Morris MC, Lai MC, Merkley R, Chandrasekera PC. Alzheimer disease research in the 21st century: past and current failures, new perspectives and funding priorities. Oncotarget 2016; 7(26): 38999-39016.
  3. Shea TB, Remington R. Nutritional supplementation for Alzheimer’s disease? Curr. Opin. Psychiatry 2015; 28(2): 141-147.